Az OFFI minden nyelvről minden nyelvre fordít. Mi a…
Elképzelésünk szerint a névjegyzéki tagság, azaz a hiteles bírósági/hatósági tolmácsolás, illetve a fordításhitelesítés végzésének első előfeltétele a hites fordítói és/vagy hatósági tolmácsképesítés megszerzése. Ez a jelenlegi képzési rendszerben a hiány- és ritka nyelveknél valóban nehézségekbe ütközik. Hiány- és ritka nyelvnek számít ugyanis minden nyelv, amelyen fordító- és tolmácsképzés nem elérhető a magyar felsőoktatásban. A hiány- vagy ritka nyelvekből eredő munkaerőhiány okozza az OFFI egyik legfőbb, ha nem a legfőbb problémáját. De ez munkaerőhiányból adódó probléma, melyet szabályozással nem lehet megoldani, csak enyhíteni.
Koncepciónk Szakképesítés címet viselő, 12. fejezete részletes javaslatcsomagot tartalmaz a fordító- és tolmácsképzés szintezésére, a bemeneti szintek differenciálására. Véleményünk szerint egy, a munkaerőpiaci kínálathoz jobban illeszkedő oktatási rendszerrel jobban tudjuk kezelni a kis-/ritka nyelvek problematikáját is.
Érdemes e rugalmasságot, szintezettséget egy németországi legjobb gyakorlattal is szemléltetni. Ritka nyelves tolmácsolás esetén egy német bíróság a következő lépések szerint halad:
- amennyiben van a DÜD-n hites, felesketett tolmács/fordító, őt kérik fel,
- amennyiben nincs, akkor az adott nyelvpárban általános tolmácsképesítéssel rendelkező tolmácsot/fordítót kérnek fel, és esetileg felesketik,
- amennyiben általános tolmács sem érhető el az adott nyelvpárban, más uniós országból hoznak hites tolmácsot, aki közvetítő nyelven (relais nyelven) fog tolmácsolni, pl. pastu-német, német-magyar viszonylatban,
- ha más országban sem érhető el hites tolmács, akkor kérnek fel interkulturális közvetítő
Mi olyan szabályozásban hiszünk, amely a jelenleginél közelebb áll a magyar munkaerőpiaci kínálathoz. Éppen ezért teszünk javaslatot a némethez hasonló szintezett rendszerre hiány- vagy ritka nyelvek esetében.
Véleményünk szerint a hatósági szaktolmács (1), az általános tolmács (2) mellett létre kell hozni egy alacsonyabb szintű, nem feltétlenül egyetemi végzettséget igénylő ún. interkulturális közvetítői kategóriát (3) (community interpreter, Kommunaldolmetscher). Ezzel lehetőséget teremtünk egyrészt a gyors reakcióra (sürgősen jelentkező, ritka/hiánynyelves szükségletek lefedése), másrészt a háromszintes rendszeren belüli utánpótlás biztosítására. Az új rendszerben biztosított a szintugrás lehetősége a professzionalizációs folyamaton, továbbképzéseken és gyakorlati tapasztalatszerzésen keresztül.
Elképzelésünk szerint az interkulturális közvetítő kategóriába eső nyelvi közvetítők nem komplex, többszereplős hatósági ügyek esetében jelentkező tolmácsolási igényeket szolgálnának ki, hanem első körben, már a rendszer felrajzolásának kezdetén azonnali megoldást jelenthetnek szociális tolmácsolási igényekre, kis nyelveken. Bevándorlók életvitel-segítésében, valamint társadalmi integrációban nyújthatnának például segítséget (adatfelvétel, egészségügy, iskolai, civil tájékoztató események, szükségletfelmérés, interjúk, munkaerőpiaci integráció stb.), a professzionalizációs folyamat folytatásának lehetőségével.
Úgy gondoljuk, hiány- vagy ritka nyelvek esetén az interkulturális közvetítők esetében elegendőnek kell lennie a következők igazolásának:
- büntetlen előélet;
- minimum középfokú magyar nyelvtudás;
- anyanyelvi szintű nyelvtudás egy hiánynyelvből;
- minimum alapfokú iskolai végzettség;
- ingyenes szakképesítés vagy mentorprogram elvégzése (Németországban ez 3 hónapos, heti 20 órás kurzus elvégzését jelenti);
- interkulturális közvetítői vizsga letétele.
Támogatjuk a 2010/64/EU irányelv azon iránymutatását is, hogy egy bírósági perben az „elítéltnek biztosított fordításnak és tolmácsolásnak elégséges minőségűnek kell lennie ahhoz, hogy az érintett személyek megértsék az ellenük indított ügyet, és képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat.” Következésképpen egy vietnami elítéltnek legyen lehetősége arra, hogy megválaszthassa a nyelvet, melyen tolmácsolást, fordítást kér. Ha jól beszél franciául, kérhessen akár magyar-francia tolmácsolást is. Nem feltétlenül kell anyanyelvű tolmácsot kirendelni neki, ha elfogadja, hogy francia nyelvre közvetítik neki a magyar jogi eljárást.